*-A lények ugytünik vissza húzódnak a falakba de kaparászásukat hallani lehet amig felfelé futnak a fény amit láttak a holdfénye volt most a bánya mögötti erdősségbe kötöttek ki bár az árnyak itt is sűrűek és mozognak de nem támadják meg a két embert. Lehet hogy itt már kint csak állatok vannak viszont egy óriási ordítást hallani lentről a főld alól nem emberi hang volt ez úgyhogy ideje vissza menni a városba ki tudja fel tudnak e jönni azok a lények. A városig semmi gond nélkül eljutnak bár mintha a hangok követnék őket bár nem látnak semmit a városba viszont ez is alábbmarad. Ha majd megnézik a bőrszütyő tartalmát megtlálják benne a tízezer Nirriont és még valamit. Egy kör alaku aranytárgyat amin furcsa vésetek vannak. Az eggyik oldala a napot másik a holdat ábrázolja közötte pedig mitnha egy ősi templom képe látszódna. Újabb rejtéj? Ki tudja a mai napot tulélték kérdés mi lesz a többi napon*

\\köszi a részvételt jó éjt mindenkinek\\

*Leonie sétál be óvatosan a bányába egy fáklyával a kezében. De hogy mit keres ez mindig ilyen helyeken. Állandóan lehetetlen helyeken bukkanhat rá az ember. Olyanokon ahol egy gyereknek semmi helye. De nincs aki rászóljon vagy utasítgassa. Így szabad a pálya bármerre. Nincsenek szülők! Szabadság van! Mindennek a jó oldalát kell nézni. De most nem is ez a fő hanem, hogy mit akar itt. Ugyanis bárhova megy célja mindig van.*~Jó...van itt valami érdekes?~*Néz körbe a fáklyával. Na nem embert vagy még rosszabb állatot keres hanem inkább tárgyat. Kincset? De miből gondolja, hogy itt van kincs? Talán azért mert egy bánya. De mit is bányáztak itt régen? Ércet azt hiszem. Most mit akar? Leállni bányászni... hát ez elég nagy maflaság lenne...Mindenesetre most lefelé nyomul ezerrel. Amikor furcsa hangokra lesz figyelmes. Valami nyöszörgés lentről. Azonnal a tőréhez nyúl. A botot kint hagyta így már csak a ki fegyver van nála. Már fegyverekhez még nem jutott hozzá. Majd idővel... de egyenlőre nem is foglalkozik ilyesmivel. Csupán arra koncentrál, hogy mi lehet ez a zaj odalent. Vajon szellemek lakják a bányát? Vagy netán valami elvetemült állat van odalent? Valami szörny? Nem tudni...Egy darabig még magabiztosan megy lefelé de minél hangosabban hallja ezt a furcsa hangot annál jobban elbizonytalanodik.*~Talán vissza kéne mennem...~*Gondolja é most i mint oly sokszor enged félelmének és menekülési ösztönére hallgat. Sarkon fordul és elindul visszafelé.*~Remélem nem hallott meg akár mi is az~*Aztán megfordul a fejében, hogy talán csak víz csöpögés vagy valami bányász eszköz nyikorog mert éppen le akar esni. De nem ez nem lehet. Az tisztán hallatszik, hogy sírás... vagy valami ilyesmi. Akkor nem kéne lemenni megvigasztalni? Na nem... ez nem Lea reszortja... akár ki is bőg lent... oldja meg magának egyedül a dolgot.*

*Sebesebbre vette a lépteit. Hanyagul néha hátratekint bár így nem lehet látni, hogy jön-e mögötte valaki. De valószínű nem is ezt szeretné tudni. Hanem inkább hallgatja ezzel a hangot. Kíváncsi távolodik-e tőle. És igen eddig bejött a dolog. Egy ilyen hátrapillantás közben egy fáklya repül felé. Lea hirtelen vissza kapja a fejét és a már így is felfokozott idegeinek ez nem használ. Hirtelen errébb ugrik, hogy ne égesse meg az eszköz. Nem sikít fel... amint már mondtam nem szokása. Szerintem az ember ha igazán megijed nincs ideje sem sikítozni. Sem hirtelen felfogni, hogy most milyen hangot is kéne kiadni. Így a lány csak vesz egy levegőt hirtelen. A támadás következtében és a felvett lendület miatt eldobja a saját fáklyáját is. Ami így utólag belegondolva nem is nagy hülyeség és nekivágódik a falnak. Szerencse a tőrét elrakta visszafelé így azt nem ejtette el. Keze most a tokjára siklik és visszafojtott levegővel a falnak vetett háttal vár. Hogy meddig bírja így? Nem tudom... hiszen a kíváncsisága határtalan bár önuralom terén igazán magas szinten jár. *~Mi volt ez? Csak ember lehetett... mi más hord magánál fáklyát?~*Töpreng el magában és lassan előhúzza a tőrét. Csupán ő hallja ahogy a penge kisiklik a bőrtokból. *~Nah gyere már... akár ki is vagy~*Összeszűkült, szemekkel és elszánt fejjel néz a nagy sötétségbe. Így, hogy egyik fáklya sem ég már. Várni kell, hogy a szemük megszokja a sötétséget. És talán utána látják majd az árnyékokat.*

*Ekkor egy nyílvessző suhan az ellenkező fal felé. Majd belefúródik.*~Van íja...~*Egy pillanatra megáll a tőr kihúzásában és fülel. Hallja ahogyan az idegen elindul és egyre közelebb ér hozzá. Majd a végén meg is szólal. Most válaszoljon neki? Igen talán kéne. Ugyanis sem fegyveri és valószínű az íjból következtetve, hogy tudási előnyben sincsen. Ilyenkor szokott elfutni... hmm de innen nincs merre ugyanis egy barlangban vannak. Mondhatnám, hogy 4 fal között. És egyre közelebb érnek hozzá. Most kell mérlegelni a helyzetet ha megtalálják... valószínű azzal a lendülettel lekaszabolják a fejét. És ez nem lenne túl jó. Legalábbis Lea szempontjából. Ha viszont megszólal...azzal tulajdonképen elárulja a helyét és olyan mintha megadná magát. Ha eldobja a tőrt azzal is elárulja a helyét és ráadásul valószínű, hogy le is lőnék vagy kaszabolnák ezzel a lendülettel. Viszont megpróbálhatna elfutni... talán lenne elég ideje...de ahhoz úgy kéne dobnia, hogy az idegennek el kelljen ugrania. És még akkor sem biztos, hogy sikerülne elfutnia. Bár igazán gyorsan tud futni...*~Figyelmeztető kérdés... milyen magabiztos~*Gondolja magában egy fintorral az arcán. Lassan leguggol, nem is lehet hallani és felvesz egy követ majd az ellenkező irányba dobja. Pontosabban a másik falhoz, ami olyan hangot hallat mintha valaki megmozdult volna. Majd ismét síri csönd. Lea úgy marad... nem áll fel így kevésbé észrevehető. nem fogja ilyen könnyen megadni magát. Még ha harcban nem is győzhet... máshogy épségben elhagyhatja a barlangot.*

*Lea nyugodtan meglapul és hallja amint a férfi még mindig közeledik. Neki hátal van így nem láthatja. De semmi sem úgy sikerül ahogyan azt a lány eltervezi. A férfi ugyanis megbotlik benne csúnyán megrúgva a kezét.*-Váh*Sziszeg fel egy pillanatra aztán jön a kommentár. Ezek szerint ő már többször is járt itt. *~Kigáncsolták? Tényleg ezt is tehettem volna...~*Jut eszébe de abban a pillanatban, hogy felpattanna az idegen már áll is. Elgondolkozott és nem cselekedett elég gyorsan. Ha ügyes lett volna felpattan és elfut. Ne ez most nem jött össze. *-Nem...*Szólal meg végül gyerekes hangján: Amiből rögtön kiderül, hogy nem felnőttel áll szemben. Lassan feláll és lesöpri magát. Most már nincs mit tenni. Főleg mert még valaki megszólal. Egy fényes izé.... egy szellem. Igen őt tisztán látja mind a két alak. De lőtte még a szaga megcsapja őket.*~Ez a bűz? Tuti ebből az alakból jön~*Néz a vele szembeálló Gary-re. De ekkor megjelenik a szellem és már világossá válik, hogy honnan is jön a bűz. Az elkezd egy hosszú... monológot, hogy övé a barlang meg ilyesmi. Lea nem igazán tudja mit is gondoljon. Engedélyt? Nem azt nem kaptak... de Lea általában semmihez sem szokott engedélyt kérni. Bár lehet ez az eset egy kicsit különc. Ahogy a szellem kicsit közelebb jön enyhe fényt is áraszt így már láthatóbbá válik a kislány mellett álló alak. Sokkal magasabb nála a férfi ami nem csoda. Egyrészt mert Lea lány... másrészt mert gyerek. Lassan oldalra fordítja a fejét,hogy jól megnézze magának az alakot. Aztán a szellemet.*~Szellemek? Szellemek?~*Néz értetlen fejjel. Soha életében nem látott még szellemet. Ez most kicsit ledöbbenti és megrökönyödve bámul ismét a...a... szellemre.*

*A kérdésre csak habogva odakapja a fejét.*-Hát én...*Talán tudna értelmesebben beszélni ha nem egy szellem állna vele szemben. Hogy játszótér? Hehe! Igen jó lenne annak is csak, hogy Leonie nem azért jött ide le. Lea egy kicsit hátrább lép így nekidönti hátát a falnak. eddig úgy hitte a szellemek nem tudnak bántani az embereknek.De ezt a férfit elnézve, kétszer át kell gondolnia a dolgot. Most a falnak lapulva nézi a jelenetet ahogyan Gary rávág a szellemre. Ezen még ő is meglepődik... Azért az enyhén hülye ötlet volt.Ahogy a férfi lenéz rá és meglátja a tanácstalan arckifejezést azonnal leesik neki, hogy valószínű ő sem futott még össze ilyen lénnyel. Aztán a szellem támad a férfi felé lenget egy fáklyát. Lea kihasználva a helyzetet arrébb csúszik. Majd még arrébb a kijárat felé oson észrevétlenül. Mivel, hogy a szellem most nem foglalkozik vele hanem inkább a férfivel van elfoglalva. Ez persze érthető... mindig a nehezebb esettel kell először elbánni. Ésszerűnek tűnik... Egyre kijjebb és kijjebb nyomul. Már elég messze került a két civakodótól. Bár ez erős kifejezés. Ugyanis az egyik tudja, hogy mi ő és , hogyan intézze el a másikat. Viszont Garynak fogalma sem lehet, hogy hogyan is bánjon el egy emberrel. *~Ez egy szellem~*Mondogatja még mindig magában.*~KI kéne innen jutni minél hamarabb.*