Új Remény Fogadó

*Tekintetével követi a csikk útját. Herb undorító viselkedésére nem mond semmit, hozzászokott ehhez, az ő falujában is sokan így viselkedtek, főleg a kocsmában meg a környékén. Ismét némaságba merülve hallgatja végig az idegen szavait, akinek a nevét továbbra sem tudja, de lehet, hogy esetleg jobb lenne valamit megtudni róla is és nem csak tőle. A hallottakon elgondolkozik.* - Szerintem kiválasztja az áldozatait..*Véli Salvador, de maga sem tudja, hogy honnan származik ez a sejtés. Egy belső hang súgja? Ki tudja, talán igen, talán nem.* ~Na azt a temetőt is meg kell látogatnom.~ *Állapítja meg magában. Kinéz az ablakon és azt tapasztalja, hogy megint sötét van, és így nincs sok értelme felkutatni a várost, mert megint nem sokat fog látni. Előbb nappal akar bejárni minden helyet. Most már inkább bent marad a kocsmában és hallgatja az idegen beszámolóját. Amikor Samaelre terelődik a szór, kicsit meglepődik.* - 30 éve? *Kérdez vissza hitetlenül, hiszen az előbb említett férfi most néz ki nagyjából annyinak.* ~Tömeggyilkos? Érdekes fazon.~ *Ennek ellenére szívesen találkozna megint vele, még az életét kockára téve is. Herb sértő szavai esetében eszébe nem jutna, hogy esetleg az igazságot takarja, ezért enyhén szólva ledöbben, amikor a rohadó kezet látja. Kis émelygés keríti hatalmába, de hamar megtalálja újból önmagát, már csak a döbbenet maradt meg. Úgy dönt, hogy inkább nem kérdez, bár most már egyre kíváncsibb és egyre érthetetlenebb minden. Mégis, továbbra sem fogja feladni, épp ellenkezőleg, még többet akar megtudni, de most nem jut eszébe semmilyen kérdés.*

*Bár minden megy a maga útján a nyugodtság mögött valami kis feszültség érezhető valami érthetetlen félelem vagy talán dermedtség ezt nem lehet tudni de ha Salvador hátra pillantan láthatná hogy a putos őket bámulja. Herb beszámolója nem éppen a leghalkabb lefolyásba ment végbe így elég sokan halhatták hogy mégis miről lehet szó, bár mindenki takarja hogy érdekelné de a csend egyre nagyobb. Tudják hogy a fickó egy iszákos hazug de azt is hogy részeg ember elég sok igazságot is ki tud mondani. Herb közbe csak sercint még eggyet*-Tudod fiam ezt mi nem tudhatjuk de nem tudnám össze kapcsolni egy 9 éves kölyköt a felnőttekből márpedig itt mindenki meghalt már nem nagyon vettem észre hogy kiválasztaná bár lehet a fiatalurnak nagyobb érzéke van hozzá*mondja mosolyogva majd amikor vissza térnek Samaelre megint csak az a sunyi mosoly*-Ahoghy mondom harminc éve ha nem több lehet talán harminckettő marminc négy inkább, akkor még olvastam a szennylapokat de azt az arcot felismerem ez most vagy a fia vagy egy hasonmás, vagy pedig ő maga*nevet fel a végén hiszen látja hogy a fiu mintha elundorodna.*-óh ténleg ezt még nem mondtam Tod nem éppen egy összeszdett ember a multkori hüvelykujját is a csatorna mellől kellett kihalásznom*mondja kuncogva Tod meg se szólal, kisérteties ez a csend, viszont ahogy kiengedi magábol a füstöt érezhető a rothadás és hullaszag. Hát igen Tod teste kezd elhalni ki tudja meddig bírja és hogy milyen arca lehet neki. Herb kicsit értetlenül néz Salvadorra.*
-De miért érdekel ez fiam? Ha adhatok egy tanácsot kerüld a peremvidéket és a külvárost ha nem akarsz te is úgy járni.*mondja, közbe felhörpionti a maradék sörét is*

*Tudja, hogy elég hangosra sikerült Herb válasza, és ez nem vet rá valami jó fényt, hiszen azt állította, hogy már régről ismeri Samaelt. De végülis ez valahogy most nem izgatja annyira.* - Lehet, hogy igaza van, ki tudja. *Marad végül ennél az álláspontnál, hisz most már semmiben sem biztos. Samael életkorán meg még mindig csodálkozik. Viszont már kezd arra gondolni, hogy esetleg ez a szakállas nem biztos, hogy igazat mond. Bár a sok furcsaság között nem is csodálkozna annyira, hogy ez igaz lenne. Nem tudja, hogy mit higgyen, egyelőre csak begyűjti és megjegyzi a hallottakat. Na már tudja a rothadó embernek a nevét is.* ~Lepra?~ *Kérdezi magában, de nem jártas az effajta betegségekben, ezért nem igazán tudja mire vélni. A hullaszag kicsit kellemetlenül éri, talán még egy nagyon rövid fintort is lehet látni az arcán, de ez gyorsan eltűnik. A hüvelykujjas mesén ismét meglepődik, de próbál úrrá lenni érzésein és az eddigi normális érdeklődő arcot vágni. Vállat von Herb kérdésére.* - Nem tudom, érdekel az efféle dolog. *Ad egyben kitérő választ is, de némi igazság van benne. A szakállas tanácsára bólogat, de valójában eszébe nem jut megfogadni. Már most arra készül, hogy odamenjen. Legördíti a torkán a maradék sört, aztán feláll az asztaltól és rövidet biccent.* - Uraim, én most tennék egy sétát a városban. Köszönöm a beszélgetést. További szép estét. *Köszön el tőlük, majd a kocsmáros felé megy és a pultra lerakja a két sör és a rántotta összegét egy kis borravalóval. Azután kilép az ajtón és elindul a vidámpark felé. Szerencsére azt tudja, hogy nagyjából merre van, mert régebben járt arra, de amíg kijut a városból, kóvályog egy sort.*

*Herb csak megvonja a vállát*-sok embert érdeklik az efféle dolgok elég sokan bele is buknak de te jófej srác vagy. Kösz a sört*mondja majd biccent az ifjui felé s ekkor váratlanul a csukjás fickó Tod is megfordul, az arca csupa rothadás a fél állkapcsárol már hiányzik a bőr, csak a csupasz csont lóg ki belőle, de a legérdekesebb dolog hogy vigyorog*-Egy dolgot jegyezz meg ha meglátod az árnyat ne téblábolj fuss*mondja majd hirtelen óriási kacagásba tőr ki, hangja akár a föld olyan rothadt látszik már a hangszállai is máladoznak, de ő csak nevet mint a fába szorult féreg nem zavartatja magát fél szeme mintha kifolyni kezdene de a szemgödörbe megáll. a másik mosolyogva integet. A pultos elveszi a pénzt ijedt képet vágva a kettőre majd biccent a férfinek aki kiment a sötétségbe, majd a többiekre néz*-Hát fiúk lehet ezt a szerencsétlent se látjuk már többször*mondja és elkezdi elmosni a poharakat

*Teljesen idáig erősen Marcus kezébe kapaszkodott. Aki valószínű miatta lelassította a lépteit. Ha az ő tempójába jöttek volna Lea valószínű idáig fut.*~Detrox vagy mi a fülem...~*Meg a farkas szerű lényekkel sem találkoztak az úton idefelé bár Lea fejében folyton ez a két lény járt. Bár még nem igazán találkozott egyikkel sem. Lehet akkor már nem is élne, igazán szerencsésnek mondható ilyen téren. Lea az ékszereket zsebébe nyomta, bár látszik a nagy dudor ott még sem tudni mit rejt. Legalábbis a külső szemek nem tudhatják. Na már csak egy miatt kell imádkozni, hogy ne ismerjék föl. Mondjuk szerintem elég sunyiban csinálta a dolgait. Marcus beterelgeti az ajtón. Bent egy kocsmába érkeznek, telis-tele furcsa külsejű fazonokkal. Micsoda egy hely ez is. Egy apró fintorral az arcán néz körbe ami a bent tartózkodó alakoknak szól. Micsoda népség verődött ide.*-Biztonságos?*Néz fel cinikusan, igen vadállatok elől bizonyára biztonságos de ha az embereket nézzük. Hát... vitatkozhatnánk róla, hogy ki megbízhatóbb. Egy pár pillanatig az ajtóban ácsorognak.*~ Tipikus kocsmai figurák. Sok megbízhatatlan, perverz, szörnyszülött. Nagyon bizalomgerjesztő hely... Mondjuk ha jobban belegondolok a környéken egy olyan helyet sem találnék ami bizalmat ébresztene bennem. Az emberekről nem is beszélve.*-Megérkeztünk?*Néz fel a köztük kialakult csendet megtörve.*

*Látja hogy a lány hogy néz körbe a kocsmába*-Keress egy asztalt az ott*mutat a vége felé*-Az jó lesz*mondja majd ő maga elindul a pult felé*-Hubi adj valami kaját szokásos tojás jó lesz*mondja a pultra támaszkodva egy két percig ott is marad de fél szemmel figyeli a lányt addig elszív egy cigit majd a pulton lévő hamutálba nyomja el utána fogja a két tányért mert magának is rendelt majd kifizeti az árát oda megy az asztalhoz lerakja majd vissza megy még hoz két gyümölcslevet utána ő is leül az asztalhoz*-Egyél ma estére megoldottam a szálás problémádat holnap majd másnem még felkereslek hogy aztán döntsd el ismerem az iskola eggyik tanárát szerintem be tudlak juttatni*mondja közbe eszik egy falatot*-Persze ha neked jó az utcai élet akkor nem szólok bele de ha megengedsz egy tanácsot szerintem így nem élnél sokáig az emberek nem nézik jó szemmel a*kicsit közelebb hajol*-Tolvajokat*mondja majd vissza ül hangja olyan halk volt hogy csak a lány hallotta*-Nem hinném hogy pepecselnének hogy kihivnak valakit errefelé az emberek maguk rendezik a dolgaikat ha érted mire gondolok*néz kicsit szúrósabban a lányra*-Ez a hely bizotnságos bár nem lehet sok emberrel szórakozni de ha ovatos vagy nem lesz baj*fejezi be*

\\ez a rész nem időnkívüli tehát fagy Very Happy

\\

*Bólint és lassan elindul az egyik hátsó asztal felé. Érzi magán a már törzsvendégek kíváncsi és szúrós pillantását. Senki sem szereti az idegeneket, bár még gyerek még is gyanús lehet mások szemében. Valószínű nem ő az egyetlen aki a ne bízz meg senkiben, csak ha muszáj szabályt követi. Leül az asztalhoz és most alaposabban körülnéz. A pókhálós gerendákat figyeli a plafonon... teljesen olyan mintha csak a helyet vizslatná. Mint egy megszeppent kisgyerek. De közben a menekülő utat lesi ha valami gáz lenne hol van ablak amin kiugorhat vagy hol van lépcső amin felfuthat. Jó dolog ha az ember tudja merre futhat ha pác van.*~ Alig van itt ablak... talán, hogy a kocsmai verekedésekben ne törjék be. De ami van legalább jó nagy...~*Gondolatmenetéből az asztalra tett tányérok csapódása zökkenti ki. Lenéz a tojásokra majd a beleszúrt villára. *-Köszönöm.*Legalább az illemet nem felejtette el. Amíg családban élt addig jól nevelték. És amit akkor tanult igyekszik nem elfelejteni. *- Maga mindenhonnan ismer valakit?*Néz összeszűkült szemekkel.*- Tudom én , hogy az emberek mit és, hogyan intéznek el... nem ez az első sziget ahol megfordulok...*Mondja egyszerűen majd eszik egy falatot.*-Na meg ok nélkül nem szoktam kötözködni*Von vállat. Ha nem kötnek belé ő sem piszkál senkit. Ha viszont igen... hát sajnos elég nagy a pofája. Bár megfontolt ha nem tapintanak rá a gyenge pontjára ami nem olyan egyszerű.*-Már eldöntöttem...*Vett egy nagy levegőt majd még egy falat került a szájába.*-Holnap mutassa meg azt a sulit vagy mit...*Hogy miért döntött így? Valószínű a biztonság hívogató szavának engedett. Na meg ha nagyon nem jön be neki ez az iskolásdi majd lelép. Ez a legrosszabb eset.*

*Bólint*-Jó döntés és nincs mit*mondja miközbe eszik egy darabig nem szólal meg csak a kocsmába lévő embereket páztázza és halkan eszik majd amikor végzett és megitta az italát a lányra méri a tekintetét*-Nem kell aggódni az itteniek a másik hogy mondtam elintéztem a hetes szoba mára a tied*mondja majd átad egy kulcsot*-Ezt tedd el és holnap meg várj meg itt a fogadóba ne kószálj se merre se*mondja majd a válaszra elégedetten bólont*-Jó én is ezt tartom helyénvalónak de készülj ha oda mész két hónapot minimum le kell húzni ott de nem kell aggüdni nem halsz bele viszont feladni ne add fel, megjegyzem elszökni nem tudsz, a sziget úgy húsz mérfőldre van a partvidéktől trehát már jól bent az óceánba és csak egy hajó fordul meg ott azt is jól ellenőrzik azpedig az iskola hajója ahonnan szállítják át a diákokat a szigetre és onnan vissza ha kijárták. *mondja komoly hangon majd bólint*-Jólvan holnap elmegyünk és akkor majd megbarátkozol a hellyel, szerintem jó helyed lesz ott emlékszem fiatal koromba én szerettem azt az iskolát*mondja*-mondhatni az utolsó mentsvára ennek a förtelemnek

* Lassan elhúzza a kulcsot és a zsebébe süllyeszti. Ma ez a lakhelye jobban teszi ha megbecsüli.*-Rendben van, nem fogok.*Bólint és belekortyol a gyümölcslébe. Ez az egyetlen ital ami talán mindenhol finom. Hiszem a facsart gyümölcsöt nem lehet elrontani. Éppen azon töpreng, hogy az iskolában mi lehet a legrosszabb eset amikor összetörik nagy "álmait".*~Nem- e? ~*Na remek, pedig ez az amit mindig tesz menekül. Megjegyzem sokszor lenne már választása is. Talán gyáva mert minden elől elfut. Mindenki megveti az ilyen embereket, ha egy filmet nézek és meglátok egy ilyet. Vagy sajnálom vagy azt mondom, hogy ilyen nyomoréket. De gondoljunk csak bele, hogy az ilyen embereknek milyenek lehetnek belülről. Lea sokszor megveti magát amiért állandóan menekül.És bár nem látszik rajta mivel fent hordja az orrát sokszor nagyon is utálja magát. Na de túlságosan elkalandoztam a témától.*-Mentsvár? Ahogy hallgatom inkább börtönnek nevezném... ha bekerülsz már nem jössz ki csak ha kiengednek...*Bekapja az utolsó falatokat a tányérról és megissza a gyümölcslevet.*- Még is mennyi idő alatt járhatnám ki az iskolát.*Próbál kicsit többet megtudni a helyről ugyanis még csak nem is hallott róla. De ha hallott is nem túl sokat így meg bele menni az ismeretlenbe... nem túl kellemes. Arról nem is beszélve, hogy annyira nincs ínyére így már a dolog. Azok után felvilágosították, hogy nem menekülhet el... *

*Megdönti a fejét*-Nem börtön mondhatni inkább egy hely ahol biztonságba vagy és megtanulsz egy két dolgot*mondja komoly hangon majd a kérdésre elgondolkozik*-amikor én voltam ott úgy két két és fél hónap a tanítás kezdetétől tehát nem sok ha mindent elsőre meg tudsz csinálni a vizsgákat is bele értve ha azzal megvagy maradhatsz ott vagy tovább mehetsz a világba egy végzettséggel megjegyzem van egy két munkahely itt ami tisztességes ha úgy vesszük és még fizetnek is ért ha jól dolgozol tehát ezt érdemes megbecsülni bár még kiskoru vagy*kicsit elgondolkozik majd rávág gyengéden az asztalra*-mindegy a lényeg hogy menny és tanulj meg egy két dolgot vizsgázz le legyen végzettséged és onnan már az élet is biztosabb*mondja és feláll*-Viszont nekem el kell mennem a feleségem már bizonyára vár otthon és nem akarom egyedül hagyni*mondja majkd elmosolyodik*-Ha megetted menny fel és holnap várj meg itt majd eljövök és eggyütt elmegyünk meglátod nem is olya nvészes de addig is jó éjszakát*köszön el a lánytol majd kimegy a sötét utcára és hazafelé veszi az irányt*

~Még hogy nem az?~*Végighallgatja a férfit, nem is tudna mit beleszólni na meg nem is szokása.*~Kiskorú igen...~*Elmosolyodik magában, szeret gyerek lenni és nem akar felnőni. Bár úgy pár dolog jóval könnyebb lenne, de sokkal több nehezebb. Na ez is egy szép magyar mondat volt. Öhöm...*-Rendben van!Viszlát!*Végig kíséri szemével ahogyan Marcus távozik majd ő is feláll.*~Milyen jó neki, hogy várja valaki~*Töpreng el egy pillanatra. Nem tudja, hogy a tányért meg ilyesmit az asztalon hagyhatja-e vagy vissza kell vinni. Így egy különös gondolattól vezérelve összerakja a két tányért meg a poharakat és a pulthoz viszi. Bármiféle kommentál nélkül elsétál onnan. Megint érzi magán a szúrós tekinteteket így sietősebbre veszi lépteit egyenesen a szobája irányába.*~ 1-es...4-es...~*Szinte minden ajtónál megáll, hogy megnézze az apró számot a tetején.*~Hetes... ez az...~*Megtorpan és a kulcsért nyúl, lassan előveszi.*~Na ma itt alszol Lea! Örülsz?~*Kérdi egy fintorral magától ami nem a szobának vagy a helynek szól. Hanem saját magának. Elfordítja a kulcsot és már bent is van. Hát nem egy öt csillagos szálló de megteszi. Van bent ágy meg, fürdőszoba. Óh igen a fürdő már a fene sem tudja mikor fürdött utoljára egy rendes helyen. Így hát csak természetes, hogy első útja odavezet. Ahogy besétál elhalad egy piszkos tükör mellett. Lassan oda fordítja arcát majd egész testét és elindul a kép felé.*- Uh Lea, hogy nézel ki?~*Kérdi magától fejcsóválva majd leveszi a ruháit és beül a kádba.
Órákig áztatja magát a meleg vízben és immár tiszta arccal lép ki onnan. Ahogy ismét a tükörbe néz szinte teljesen megváltozik a külseje. Haját is megmosta ami most szabadon hullik a vállára. Így nem gyermek hanem végre egy nő látványát kelti. Nagyot nyel miközben nézegeti arcát.*- Na már bálba is mehetnék...*Nevet fel fejcsóválva majd fehérneműbe bújik és befekszik a kényelmes ágyba. Iste tudja már mikor aludt utoljára, ágyban, takaróval, párnával.
Talán ennek tudható be, hogy éjszaka közepén felkel és lefekszik a földre,a takarót meg a párnát is magával viszi. Nem tudott nyugodtan aludni a puha fekhelyen.
Reggel korán ébred ahogy azt megszokhatta, visszaveszi este kimosott szakadt gönceit. Első útja a fürdőbe vezet és mélyen belenéz. Haja kócos de valahogy rendbe szedi ujjaival. Kiengedett hajjal ha csak az arcát nézzük immár úgy fest mint egy 16 éves lány. Ha a ruhával együtt inkább 14-15 minden esetre most idősebbnek látszik a koránál. Elég nagy fordulat a tegnaphoz képest. Lassan lesétál a kocsmába ahol most alig vannak. Többnyire itt lakók reggeliznek vagy a tegnapi részegek fetrengnek az asztalon. És vár, Marcust várja ahogyan azt megbeszéltél.*

Másnap reggel meg is érkezik a helyszínre lassan körbe néz a termen most nincsenek sokan és ez jó is így Marcus kicsit még álmos de csak mert nem aludt el olyan későn tegnap még munkálkodott észre is veszi Leonie-t majd oda megy hozzá*-Szia,*köszön neki majd körbe néz, utána ismét a lányra szegezi a pillantását*-Nos készen állsz mehetünk?*kérdezi nyugodt hangon reméli hogy a lány nem gondoilta meg magát hisz most ez a legjobb ötlet amit tehetnek áll közbe int a bent lévőknek elsősorba Hubertnek majd szemét Leonie-n pihenteti és vár a válazsra*

*Őszintén szólva többször is felállt, hogy lelép miközben Marcust várta. Sokan furcsán is néztek rá, ami érthető. Én is megnézek valakit aki feláll, majd újra le ül aztán ismét fel majd le. Ritka pillanatok közé tartozik, hogy nem fut el. Megtehette volna, hogy hagy egy üzenetet és lelép. Ahogyan azt szokta... De most elhatározta magát... végre valahára kitartott valami mellett. Na lehet, hogy meg fogja bánni de az is lehet, hogy ritka helyes döntést hozott. Igazából nem is Marcus miatt vagyis nem csak miatta. Talán benne nem is bízna meg és ha csak vele találkozott volna már rég a kikötő felé tartana, hogy elhajózzon egy másik szigetre. És eladhassa a lopott ékszereket. De volt még valaki egy angyal szerű figura. Folyton ott lebeg a szeme előtt ahogyan a tenger felé nézett miközben a mentsvárról beszélt. Volt valami kellemetlen érzés is mikor vele találkozott de valahogy az sem volt bántó. A különös nyugalmat árasztó alak olyannyira megbízhatónak tűnt mint előtte még senki. Talán pont ezért hallgat most inkább rá mint Marcusra. A férfi csupán egy újabb segítség, hogy eljusson valahova. Aztán majd kiderül milyen is lesz ott az élet.*-Jó reggelt*Köszön az érkezőnek.*-Azt hiszem...*Mondja kicsit bizonytalanul, ugyan eldöntötte, hogy mit is szeretne. De még mindig tele van kételyekkel. Igazság szerint még az is lehet, hogy a kapuba megfordul... ha lesz rá lehetősége... ki tudja, hogy éppen akkor mi kerekedik fel benne. A józan ész vagy az érzelmei. Mindegy lesz ami lesz.*

*Elmosolyodik amikor a lányhoz lép majd bólint*-No ez a beszéd kisasszony akkor most elmegyünk a Grincore szigetre ahol az iskola van levélbe értesítettem az eggyik tanárt tehát lesz fogadtatásunk nem kell tőle megijedni a fickó régi barátom és edzőtársam volt most már tanárként tanít és a szárnyai alatt szerintem belőled is embert farag*mosolyodik el majd kézenfogva ki hozza a kocsmábol az épület előtt egy nagy fekete ló áll Marcus lenéz a lányra*-Remélem bírod a zötykölődést innen meg se állunk Port Halwir kikötőjéig aztán majd hajóval át a szigetre és akkor ott leszünk*mondja majd ha a lány bele eggyezik akkor segít neki felszálni a lóra majd ő is mögé ül és lassan elindulnak a kikötő felé ahol elvileg a hajó fogja őket várni hogy átmehessenek a szigetre. Marcus közbe sok dolgon gondolkozik eléggé különös hogy most emlékszik vissza a múltra*

Téma: Re: Új Remény Fogadó Szomb. Aug. 02 2008, 19:10

*MArcus érkezik meg a fogadóba lassan nyit be közbe lehúzza a csukjáját, oda sétáll a pulthoz majd kér 4 cent vodkát korsó sört kísérőnek a vodkát gyorsan megissza kicsit megrezdül az arca majd a sörért nyul*-Te hubi nem tudsz valamit ezekről az esetekről, a vidámparknál?*kérdezi mert hallott egy két dolgot és kéne a pénz is, a fogadós csak annyit mond amennyit tud Marcus erre bólint*-Jó sokkalt többet nem tudok ezzel*mondja és bele iszik a sörbe*