Holly utca

Nem is igazán mondthato utcának mert nagyon szük és kanyargos. A nevét egy kislányról kapta aki ebben az utcában lakott. Imádot itt játszani és mindenkivel barátságosan viselkedet. Az öregebeknek segitet ha cipeketek és a kis gyerekeket pedig elszorakoztata amíg az anyukájuk bevásárólt. Ö az anyukájával élt itt az egyik házban sajnos anyukája sokat betegeskedet ezért nagyon szegények voltak. Egy napon mikor anyukájának ment virágot szedni nem jött haza. Az egész város aggodot érte de a lány soha nem került elö. Azt beszélik hogy valami szörnyeteg elragadta. Azzal adoznak az emlékének hogy ezt az utcát róla nevezték el mert ez volt az a hely amit nagyon szeretet.

*Egy sötét árny lépked keresztül a kopott utcán szemével mindent néz szereti az éjszakát, eddig nem nagyon mutatkozott a városon belül de most ugy gondolta eljött az ideje hiszen nincs mitől félnie, lassan jár hogy mindent tanulmányozni tudjon, közbe fülével is fülel ne lepje meg senki*~Hmm már olyan régen volt valami érdekes és hol a francba vannak a többiek? ~ˇ*végig pörgeti társai nevét*-Modesta. Bármikor ellenem fordulhat, az a másik is nem bízok bennük, Apollonia*nála kicsit elgondolkozik hiszen ővele nem találkozott a legtöbbet így őt nem is ismeri, megrántja a vállát majd folytatja tovább az útját az éjszakai árnyak között*

* Aki most az éjszakát kedveli biztosan ebben a sötét sikátoros utcában sétálgat. Egy barna ,kopót, zsák anyagú csukjában sétálgatónő nem éppen a divatoságáról híres. Bár több gondja is van mint a divatal törödni. Éppen egy tekercset keres az állitolagos társaival együt. Apollonia fülét a hátamögöti léptek zaja csapja meg. Igy gyorsan befordul az egyik ajtóba szürósan hozzzá simul igy nem látszik. Parányi fényben egy ismerös arc vonalai bontakoznak ki. Apollonia rögtön fel ismeri Igy gyorsan le is szülitja*
-Zargoth! * Halak színte nőies sutoogásal mondja* - No csak téged is vonz a város levegője?

*ELmosolyodik amikor meghallja a hangot bár meg is lepődik*~Nagyon hallk nem szívesen lennék ellene*mosolyodik el majd közelebb megy hozzá*-Hmm Apollonia, tudod néha nekem is kijár egy kis séta a belvárosba bár*körbe néz*-Ennyi erővel maradhattam volna a vadonba is, bár ha most jól elgondolom*mosolyogva néz a nőre, *-Legalább találkoztam veled ezért megéri nemde?*kérdezi közbe közelebb hajol a nőhöz egy darabig a szemeit nézi majd vissza húzza a fejét*-A másik kettőről nem tudsz semmit? Eltüntek mint szürke szamár a ködbe*mondja majd elmondja a híreket is*-Raziel-t elvesztettük. Két napja gyilkolták meg*mondja bár nem nagyon törődik Raziellel soha nem kedvellte se éltébe se holtába*

\\fagy\\

//Olvad//
* Hallgatja a férfit majd halványan elmosolyodik. Mikor a férfi közelebb hajol nagy szemeivel pislog és enyhén hátra huzza a fejét. Nem tudja minek köszönheti ,hogy a férfiien közelröl meg vizsgálta a szemeit. *
- Nem tudok semit! A kis össze rucanás otta senkivel nem találkoztam! Igy nem tudtam mi hír felöletek! * Ki sétál az ajtóból és elindul elöre. Lassú léptekel halad majd hátra pillant ,hogy Zargoth követi-e*
-Sajnálatal hallom ,hogy valaki közülünk meg halt. De ien az élet! * A társa szemére szegezi szemeit* - Egyszer mindenki meg hal! Nem de?
*Folytatja lassú sétáját közben néha néha az égre pillant*

*Elmosolyodik, közbe felcsillannak a szemei ahogy a fény rávetül, majd amikor Apollonia elindul ő is követi besorol mellé majd folytatja az előbb kezdett beszélgetést*-Hát megesik de RAziel balfék volt, nem kellett volna nála nagyobb falatra támadnia, megérdemelte amit kapott*mondja kis gúnnyal, sose kedvelte Razielt, csak azt sajnálja a dologba hogy nem ő ölte meg de ezen most nem rágódik*-Egyszer mind meghalunk csak kérdés miképp*válaszol a nőnek*-Azt hiszem a többiek nagyon el vannak foglalva nem fognak eggyütt működni mennek a saját fejük után,*mondja kis indulattal bár nem haragszik*-Nem gondoltam volna hogy éppen a belvárosba futunk össze, de legalább van társaságom*mondja, közbe elgondolkozik látja hogy Apollonia legalább nem felsőbbséges mint a másik kettő, lehet hogy rideg de nem ellenséges Zargoth úgy érzi talán a lánnyal össze tud dolgozni*-Gondolom feléd sincs sok hír igaz?*kérdezi lágy hangon*-Mindegy ami késik nem múlik megtaláljuk a rúnákat és aztán mienk a győzelem*mondja*-De vigyázz magadra, nem lenne jó még egy tagot elveszteni bár ahogy látom*néz végig a nőn*-Megvannak az adottságaid hogy vigyázz magadra

-Raziel mindig is tudta mit csinál! Saját magát kergete a halálba! * Kicsit a nem törödöm vele érzetet kelt. *
-Remélem mi gyözedelmesen halunk meg! * Elmosolyodik majd bele gondol mien érzés lehet harcközben meg halni ugy ,hogy közben a büzkeséged nem hagyadol el. Ettöl a gondolatol fel csillan a nő szeme.*
-A többiek nagyon hajnak a runákra! Ez lesz a vezstük! Hisz igy soha nem találjuk meg! Hatalmas a föld, ezért is jöttembe a városba hisz ha valami szemelöt van az van legjóbban el rejtve! De tényleg eddig semi nyomát nem találtad? Már gondolkodtam azon is segitséget kérek a démonktól! Talán öke többet tudnak mint én! * Picit panaszosan meséli. Majd egy mosolyt rejt el a férfi agodalmán. *
- Minek köszönhetem ezt az agodalmat? Tudtommal az neked csak jó ha mi meg halunk?

*Egy ideig némán sétáll a nő mellett hallgatja amit mond*-Tudod lehetséges hogy többre mennénk elvégre ha hatalmadban áll akkor miért is ne?*mondja majd felnéz az égre, ami most is csillagos Zargoth mindig is szerette az ilyen estéket*-Nem még nem találtam a nyomát viszont bele futottam egy Leviatanba. KEservesen megbánta a találkozást de nem bírtam kiszedni belőle semmit*mondja bár már sajnálja hogy akkor ott hagyta a férfit, közbe kicsit megütközik a nő kifejezésén megáll mellette és megfogja a vállát gyengéden*-Ne hidd hogy mindenkinek a halálát kívánnám Modesta és a másik most nem tudom a nevét kicsit más bennük nem bízok, valami miatt úgy érzem a hátamba szúrják a kést ha hátat fordítok, közelebb hajol a nőhöz mint az előbb közbe szemei csillognak a rá világító parányi fénytől ami éppen csak megvilágítja a Holly utcát*-De neked valahogy más a megjelenésed, hogy is mondjam....*mosolyog közbe keresi a megfelelő szavakat*-te nem hordod fenn az orrod,*mondja ki végül*-És ugy tűnik benned bízhatok. Mond bízhatok benned?*kérdezi közbe a szemeibe néz, érzi hogy az éjszakai szél felerősödött, nem is nagyon zavarja szereti a hideget legalább akkor nem izzad,*-Ha én bízhatok benned te is bízhatsz bennem, *mondja*-Amúgy meg nem hinném hogy bármi előnyöm származna a többiek halálábol*jegyzi meg*

* Halgatja és figyeli a férfi mozdulatait* -Eddig ugy gondoltam talán képeségek nélkül is meg oldom a dolgot! De kezdem fel adni! Ugy gondoltam párnap múlva meg kisérelem meg idézni azt a démont ami rúnák idő szakában élt! Igy valami információt tutira kapunk töle! * Kicsit elgondolkodik ,hogy vajon sikerülni fog-e hisz levan gyengülve a démon pedig nagyon erös his jó pár évezredet meg élt. Közben Zargoth arcát figyeli. *-Egy Leviatant fogtál? Legalább idösebbet? HÁt ha smeit nem tudtál kiszedni belöle valószínüleg elég fiatal lehetet! *Majd tovább hallgatja a férfit aki kicsit zavarba hozzta ,hogy ujra közel hajolt hozzá. Ahogy kinyitja aszemét a férfi szemein kívül nem lát mást ami az éjzsaka fényében is csillognak. De Apollonia szeme a fekete éjben nem látszik. *- Zargoth! Már évszázadok otta ien a megjelenésem! Furcsa ,hogy csak most vetted észre! * A hajából pár tincs elöre csuszot igy kecses mozdulatal ujra letüri. Majd el forditja picit a fejét ,hogy a férfi ne lihegjen az arcába. *- Abban bizol meg akiben ugy gondolod meg bizhatsz! De egy ien vénlányba mint én meg bizhatsz! * Nyugtató tekintetevan bár ez nem látazik kivééve mikor egy petróleum lámpa alá érnek. Itt látszik a nő ütöt kopot ruházata. *

*Figyelmesen hallgatja a nőt*-Hát ha más síkok lényeire van szükség hogy megfejtsük a rejtéjt akkor rajta ha te nem tudod irányítani a démont akkor senki*mondja meg kerek perec de bízik Apollonia sikerébe*-Nem hiszem hogy tűl fiatal volt bár az arca az volt és túl hamari is, dee mintha nem lett volna annyira fiatal, mindegy felszegecseltem egy fára a saját pallosával*mondja mellékesen.Amikor a megjelenésére válaszol gyengéden elmosolyodik*-Apollonia, nem a ruházatodra gondoltam*mondja közbe végig pillant a nőn*-A kisugárzásod, tudod más, valahogy misztériuma van neki bár gondolom ennek sok köze van a multadhoz is*mondja bár nem szeret találgatni*-A bizalom forgandó de vannak kivételek valakibe egészen végig bízhat az ember, *mondja meg a véleményét majd a vénlány kifejezésen elvigyorodik*-Nem vagy te vénlány, szerintem bármelyik férfi szívesen lenne egy ilyen "vén lánnyal"mondja mosolyogva, utalva most Apollonia külselyére hisz egy sima ember meg nem mondaná hogy mennyi idős a nő*-Benned megbízok elvégre egy csapat vagyunk, akiknek össze kell tartani mert különben felmorzsolódik*mondja közbe kissé hátra hajol nem akarja zavarni Apollonia Intimszféráját*

//Fagyás//

*Egy magányos alak érkezik a szűk utcába. A központi téri bejáratnál még megáll kicsit, aztán lassú léptekkel elindul. Sötétkék köpenyét visel, amely egészen a földig leér, és csuklya takarja az arcát. Combjára fel van csatolva a két sai, fegyvere nélkül pár napja biztosan nem indulna el az éjszakába, sőt talán még nappal sem. A szűk utcában haladva nézegeti a házakat. Hallott valami pletykát az utca nevével kapcsolatban, de nem biztos az igazságban. Végül egy tipikus középkori ház kapualjában megáll és hátát nekidönti a falnak. Még mindig a hulla körül járnak a gondolatai. Nem tud szabadulni attól az arctól.*

*Samael mint mindig most is a várost figyeli és kit lát meg? Salvadort akivel mostanába mindig össze hozza a szerencse, nem is bánja hiszen már elég régen beszélt valódi emberrel legalább kicsit nosztalgiázik meg legalább van kivel beszélni a sok éves magány után az utca másik oldalán ér földet majd sétállni kezd az alak felé amikor már majdnem ott van ráköszön reméli nem ilyeszti meg közbe szemei felveszik a jól ismert barna színt*-Szép estét SAlvador*mondja majd mellé sétáll*-Érdekes hely nemde? Egy kislányrol kapta az utca a nevét, azt mondják ő is egy áldozat volt*mondja nyugodt hangon*

*Ő maga még mindig gondolatai legmélyén vájkál, ezért a hirtelen jött megszólításra elég gyorsan felkapja a fejét. Azonnal felismeri a közeledő alakban Samaelt. Pár napja már nem mozdult ki a fogadóból, emiatt nem is futhatott össze a féfival.* - Neked is! *Mondja egy biccentés kíséretében. Annak ellenére, hogy miket hallott Samaelről, valami miatt képes bízni benne. A kérdésre bólint.* - Igen az. *Ért egyet.* ~Szóval akkor jól hallottam.~ *Állapítja meg magában.* - Igen, hallottam valami effélét róla. *Bólint egy rövidet.* - Mi járatban vagy errefelé? *Kérdezi barátságosan az angyaltól.*

*Körbe néz majd neki támaszkodik a fallnak elővesz egy gyűrött dobozt majd kipöcköl belőle egy cigit aztán kattan a benzines öngyújtó és a férfi rágyujt egy darabig figyeli a füstöt amit kifúj majd a férfire néz*-Hogy én? Csak körbe néztem elég sokat szoktam járkállni este felé a városba ilyenkor minden nyugodt legalábbis úgy látszik*mondja mosolyogva*-Gondoltam eljövök erre már úgyis elég régen jártam megvan talán már két éve is, mostanába eléggé üres szokott lenni bár néha napján megfordul erre felé egy egy ember*meséli miközbe végig méri a sötétbe a férfit*-És te mi szél fújt éppen a Holy utcába?*kérdezi*