Sötét Romváros

*Egy fekete árny bújik ki az árnyékok közül lassan közelít fején csukja van de le is dobja azonnal az egész ruhája fekete oldalán egy kétkezes kard lóg, lassan oda megy a nőhöz sejti hogy ki az de ilyen távolról még nem látja biztosan azért ahogy lassan közelebb érkezik fel is ismeri*-Szebb napot*köszön neki majd ő is a ház falának támaszkodik szemével körbe méri a terepet nehogy valaki hirtelen meglepetést okozzon neki*-Eddig minden csendes nos itt lesznek?*kérdezi halkan nem akarja magukra vonni a figyelmet mert lehet hogy kihalt a város de még Marcus se tudja hogy mennyire kihalt*

*Lépések zaját hallja, így körülnéz alaposan. Csak akkor nyuszik meg és engedi el a köpeny alatt a gyorsan előkapható jatagán markolatát, amikor észreveszi a közeledő alakot, és Marcust ismeri fel benne. Felegyenesedik az előbb felvett támadó állásból.*
-Viszont*mondja alig hallhatóan.*
-Úgy negyed óra és jönnek...egyelőre három a 17-ből. Most egy, és van rá negyed óránk, aztán még kettő.*közben meg előhúz egy zacskót köpenye alól, benne egy lenyúzott skalp. Igen, ezt kérték legutoljára a főnökei. Még jó, hogy nem kellett lefejeznie egy újabb szerencsétlent, így is elhányta magát amikor meglátta annak a szökevénynek a csupasz koponyáját.*-A csali.*jegyzi meg gúnnyal teli hangon, megemelve a kezében tartott skalpot.*
-A bátyám meg amint eltüntettük ezeket a rohadékokat, elmenekül egy időre Miriammal és a fiával, velem meg lesz, ami lesz.*Ez amúgy sem érdekelte soha.*
-Most jobb lenne, ha eltűnnél, mert pár perc és itt van az első.*Igen,ez nem képzelgés, végre letegezte Marcust. Talán kezd bízni benne, bár ki tudja, egy nőnek sosem lehet mindent elhinni. Bár valószínűleg elvágni a torkát már nem fogja. Közben a távolban feltűnik egy árny, katonás járással, és Tuatha biztos benne, hogy ez az első rohadék, akit ma megölhet, és nem parancsra.*

*Bólint a szavakra közbe ránéz a skallpra*-Régebben én ius éltem efféle csalikkal most már kicsit elfelejtettem milyen dehát ismétlés a tudás annya szokták mondani*mondja hallkan majd bólint a számokra*-Jól teszi lehet egy darabig kerkegit de szép lassan csak ki irjuk az egész bűnbandát legalábbis ha nem tévedek akkor sikerülhet*mondja ilyen témákba nem sokszor tévedett még bár volt rá példa, a következőkre bólint*-Akkor azt hiszem felszívódok addig is csinálok egy kis felfordulást onnan jönnek a többiek is?*kérdezi egy halvány ravaszkás mosollyal valamit tervez. Majd be ugrik a házak közé egy darabig még futás vízhangját lehet hallani majd az is elhal*

-Gondolom, igen, ha a főhadiszállásról indulnak.*mondja. Majd ellöki magát a faltól, de nem távolodik el. Remélhetőleg az a férfi nem is sejt semmit. Marcus eltűnik a házak labirintusában és ő ott marad egyedül hol a skalpot, hol a közeledő alakot bámulva. Ujjai ráfonódnak a jatagán markolatára, azt a legkönnyebb használni...kicsi, könnyű, éles.*
-Jó napot, uram.*köszön már távolról a férfinak, de nem mozdul.*-Meghoztam,amit kért, parancs teljesitve.*meglóbálja a kezében lévő skalpot. És közben arra vár, hogy kiderüljön, Marcus mit is tervez. *

*A férfi is közelebb kerül s lassan beérkezik egy hét fős testőrség is mindannyian magas széles masszív fickók, a férfi közbe végig néz a nőna majd köp eggyet maga mellé és kiveszi a kezéből a skalpot*-Hmm remek munka ha így folytatod nem lesz baja senkinek se*arcán ravazs mosoly fut át ami nem éppen a szívderítő példányok közé sorolható eközbe feltámad a szél és lassan az eső halk cseppenését lehet érezni , majd ez lassan zuhogni is kezd áporodottság szaga érezhető a levegőbe majd a fickó elmosolyodik*-Jó jó ha így folytatod nem lesz semmi baj*mondja miközbe hátra néz a testőrségre, különös módon viszont nem jön még több de a másik férfi Marcusrol sincs semmi hír, eközbe a férfi előrébb lép*-A következő célpont egy Mark Slovien nevü illető Freyya belvárosába él magas szőke zőld szemü meg kell tőle szabadulni*mondja kaján vigyorral*-Remélem sikerrel jársz nem akarom bántani a szeretteidet*mondja még mindig mosolyogva*

*Nagyot nyel, amikor meglátja a testőröket. Igen, a ruhásszekrényekkel nem számolt, nem is gondolt arra, hogy a főnöke fél vele találkozni nélkülük. De aztán nyugalmat erőltet magára. Marcus sehol sincs, még csak nem is hallja, hogy közeledne. *
-Értem, Marc Slovien, belváros.*mondja és közben azzal küzd, hogy az undor ne üljön ki az arcára.*-Megtalálom.*Tudják, hogy profi, nem véti el az áldozatot.*-Bizonyiték kell, hogy elintéztem?*próbálja húzni az időt, miközben azért fohászkodik, hogy ha van Isten az égben, akkor ne hagyja, hogy az áldozatot ismét meg kelljen csonkitania.*
*Aztán elhatározza magát. Ha Marcus nem jön úgy öt percen belül, muszáj lesz elintéznie valahogy ezt a hülyét meg a csatlósait. vagy talán a visszaúton kellene szerre kiirtani őket. Csak tudná, mit tervez Marcus. Úgy talán könnyebb lenne, bár ha jobban belegondol, egyszerűbb szerre leszedni őket a térképről a házak között.*

*Az eső csak felerősödik a kint lécő emberek arcán már folynak az esőcseppek, a fickó bólint*-Szintén a fejét*mosolyodik el*-Szereted az ilyen munkát remélem mert az elkövetkezendő húsz évbe hentes munkát fogsz végezni*elnevetik magukat a testőrséggel eggyütt*-Vagy ha nem akkor tutod milesz*mondja kedves hangon de ilyenkor négy ember érkezik hátulról, futva kettőből ömliok a vér mintha vágások lennének rajta*-FŐnök ez a szuka átvert minket nem egyedül van*kiálltja de ilyenkor egy kés áll ki hátulról a torkábol, majd egy árnyat lehet látni a háta mögött, a többiek megriadnak úgytűnik kezd kitőrni a pánikroham lehet most kéne lépni*

-Értettem. *Újabb nagy nyelés, amikor a férfi a húsz évet említi. Ha ezt elszúrják, akkor semmi nem lesz, egyszerűen elföldelik valahol egy jeltelen sírba a bátyja családjával együtt. Aztán amikor megjelenik a másik két ruhásszekrény-testőr, nyakukban késsel egyetlen gondolat villan át az agyán. Most kell cselekedni, Marcus már megtette az első lépést. Tuatha kirántja övéből a bárdot és céloz, majd dob. Van gyakorlata, igy nem nehéz úgy találnia el az egyik óvatlan testőrt, hogy a fegyver lefejezze. Majd beveti magát a házak közé és rohan egy darabig, aztán fel az egyik fal tetejére. Köpenyét leveti és derekára csavarja pár pillanat alatt, majd í készenlétbe helyezve. Valaki már fut is utána. Céloz és lő, a testőr összeesik, amint a nyílvessző szívébe fúródik. Egy másik is közeledik, és ugyanarra a sorsra jut. Ekkor a lány leugrik a tetőről és óvatosan visszafele araszol, a karddal kezében. *

*A pánik rögtön kitőr az eggyik testőr a bárdtől ketté hasadt fejjel esik össze a furcsa sárgás agyfolyadék szivárog ki a fején mint a zsák úgy omlik össze a másik két testőr a szívében egy nyílvesszőve végezte hatékony és halálos támadást kaptak, Marcus eközbe a kardjával hátulrol kezdi aprítani az elsőnek a derekára csapva le ezzel majdnem kétfelé szelve az idegent, közbe fedezékbe vonul de a másik arra közeledő testőr gyomrán azonnal átmegy a hideg acél maradt két testőr aki most a főnökük elé állnak bár rmegnek mint a nyárfalevél*-már több éve ki kellett volna nyirassalak a tetves családoddal eggyütt te szuka ordítja bele a semmibe de hangján látszik hogy most retteg a két testőr még mellette van de az eggyiken már látszik hogy nagyon készül a menekülésre. És igen el is rugaszkodott ki tudja meddig ér a lába?*

-Késő bánat.*nevet élesen Tuatha. Hangja most is metszően hideg, szinte megfagy körülötte a levegő. Aztán egy nyilvesszőt repit a menekülö testőr után...majd még egyet és az is összeesik. A másikat Marcus intézi el. Majd farkasszemet néz a főnökével. *-Most bánod, hogy akkor alkalmaztál, mi? *kérdezi és egyre jobban közeledik, kezében a jatagánnal. Igen, meg fogja kinozni ezt a mocskot, nem öli meg olyan egyszerűen, mint eddigi áldozatait. Gyors, igy nem kerül nagy erőfeszitésébe egyetlen mozdulatból a férfit elkapni, és már is a nyakán van a kés.*-Tudod, hányszor gondoltam arra, hogy téged nyirjalak ki,te rohadék?*kérdezi.*-Lássuk, mennyire tudsz orditani, ha most szépen megskalpollak, mint azokat a szerencsétleneket.*A férfi már egyre inkább remeg, igy Tuatha egyetlen vágással hasitja fel a nyakát, fültől fülig szalad a vágás, és a férfi egy utolsót hördül, majd elfehéredő szemekkel lehanyatlik. Vér fröcsköl mindenfelé, és a lány arcán is az csepeg le, esőcseppekkel kavarodva. Nem boldog, de tudja, hogy eggyel kevesebb. *
-A testőrséggel nem számoltam, de valahová takarítsuk el őket, mert nemsokára érkezik még kettő...nem kellene idő előtt rájöjjenek a dologra. Vagy szerre öljük meg őket? *kérdezi Marcushpz fordulva, majd egy testőrt bevonszol az egyik házba. Majd ha ennek is a végére értek, majd rájuk gyújtja legföljebb az egyik házat.*

*A férfi csak áll és nézi hogy mi történik a rossz tag csak eltorzult arcal néz a nőre*-Mennyit kérsz? annyit adok amennyit csak akarsz a családodat is elengedem csak....*de erre már nem volt ideje vért köp fel és vér ömlik a nyakábol majd egy hördüléssel össze esik arca hófehér a vérfeszteségtől egy párat ráng még majd azt is abba haggya, MArcus rezzenéstelen arcal nézte végig az egészet. Majd hallja amit a nő mond és bóliont*-Azzal a kettővel már elbánunk, szerintem nem szükséges bevinni a hullákat*mondja majd erlőhúzza a bal kezét a köpenye alól amire egy kissebb nyílpuska van felszerelve, *-Az eggyiket elintézem*mondja ravasz mosollyal, majd várja hogy megérkezzenek de ahogy látja már a két közeledő alak is megérkezik*

-Felőlem itt is maradhatnak, úgy is kár időt pocsékolni rájuk.*fordul az érkező alakok irányába, és újra előhúzza a jatagánt. Szeret azzal a tőrféleséggel dolgozni, már ha lehet ilyet mondani. Nem akadályozza nagyon a mozgásban, igy könnyű vele harcolni. *
-Rendben, akkor enyém a másik. *Köpenyét lehúzza a derekáról és a földre veti. Majd a hideg falnak dőlve várja be az érkezőket. Jól esik most a hideg a bőrének. *
-Jó napot, uraim.*köszön tőle szokatlan gonosz mosollyal arcán. A két férfi szótlanul nézi a földön heverő hullákat, és látszik rajtuk, hogy megijedtek, látva Tuatha arcát és Marcust.*

*A két fickó figyeli a hullákat majd megdermednek nem húznak kardot se fegyvert inkább menekülni próbálna, Marcus kilövi az első nyilat a fickó tüdejébe állt be Tautha is biztosan megtámadja a másikat ezzel ennek a bűnbandának vége a két ember cask áll és figyeli az esőt közbe a ruhjájuk már teljesen átázott ámde a földön lévő eső vörös szinü a gyilkolás vörös színe a vér színe festi be az utcát*[b]

-Hiába is próbálnának futni uraim. Amint azt önök is nagyon jól tudják, "a halál magányos angyala" elöl nincs menekvés...hát még ha társa is akad.*Újabb fagyos nevetés. Ezek csináltak belöle gyilkost. Közben már repül is a tör, átsüvit a levegön és beleáll az egyik gégéjébe. Ezalatt a másik nyillal a tüdejében rogy össze. Tuatha odamegy áldozatához, egyet még fordit a jatagánon, mielött kivenné, majd belerúg a hullába.*- Azt a belvárosi fickót ma éjjel még elintézem, és holnap talán a hadiszálláson is elintézhetnénk öket. A terepet ismerem. És, Marcus, köszönöm.*Teszí egy pillanatra a férfi vállára a kezét, és szemében hála ül.*

*Elmosolyodik*-Semmiség, akkor majd találkozuunk itt és elvezetsz a főhadiszállásukra, onnan már sima ügy lesz és elintézzük a többieket is, aztán remélem újra kiül a béke szerintem addig menny és szabadítsd ki a testvéredet aztán majd találkzounk*viszlát*mosolyodik el majd magára kanyarítja a köpenyt megszorítja a nő kezét köszönés képpen majd eltünik az árnyak között*-Aztán vigyázz magadra nehogy a végén legyen valami probléma*hallatszik még egy hang amit hoz a szél vissza*