Elhagyatott Vidámpark

A sürüerdöben találsz egy ösvényt ha elindulsz rajta a végén egy régielhagyatot vidámparkot találsz.
Egy óriás kerék diszeleg a bejárat mellet. De ez nem láttszik rajta ,hisz odvas ,szuvas a fa. Az ülökék közül talán még egy-egy felismerhető állapotban van. Régen lehet gyünyörü volt és müködöt. De mára már csak akor müködik ha fújj a szél borzalmasan nyikorog az ember hátán végig futt a hideg. Ha éjszaka merész kedsz ide nagyon bátor vagy! A meg anyi szét eset el rozsdásodot szobor árnyéka is ijesztő lehet. Inkkor még egy kedves kis poni borzalmas szörnyetegé változik. Ha ne adj isten a kastélyba menekülnél. Roszul teted! A rém kastélyként szolgált egy kor. Ami azt jelenti némelyik szobában furcsaságokat találhatsz. A nyikorgó mozgó padló a félemet még tovább fokoza. Söt a városban azt is pletykáják néhány ember eltünt már ott bent. Senkinek nem ajánlatos ide betérni! Kivéve ha elég bátor vagy ,hogy saját magad félemeivel meg küzdj!

* Mivel kevés hely van a vidéken amit biztonságosnak lehet nevezni, ezért több 4-5 emberből álló csoportok bujkálnak. Nem biznak meg mindenkiben mert bárkiből lehet ellenség. Egy család már évek okta itt bujkál a vidámpark rozoga és többnyire nem működő szerkezetei,építményei között.
Eleinte négy fős volt, Cristine és Richard a szülök, Matt a jelenleg tienkét éves fiú és Susan a lányuk. Mostanra az az anya és két gyermeke van életben, bár a kisfiú eléggé beteges. Nehéz élelmet találni a környéken és más csoportoktól lopni nem tanácsos de sokan megteszik. Néhol farkatörvények uralkodnak, Susanra hárult a feladat hogy élelmet szerezzen. Egy piszkos fekete felsőt, és rövidnadráhot visel. A szellemkastély elött sétál el, kezében egy botnak látszó tárgyal.*

*TEgnap eljött a Grincore-bol hogy kicsit körbe nézzen a városba mostanába aggasztó híreket kap, de még mindig teljes sötétségbe puhatolódzik. Felnéz az égre látja hogy a csillagok lassan teljesen beragyogják az éjszakát, Antony csak felnéz. RÉgi idők emlékei merültek fel elmélyébe de igyekszik minél odébb sodorni őket, lassan kiveri ezeket a fejéből. Most éppen az óriás kerék alatt halad át, igen Antony ma a vidámpírkot látogatja meg,*~hiába emlékezek ez a hely már kölyök koromba elhagyatott volt. De mi miatt?~*gondolkozik miközbe végig néz a különböző épületeken majd a szellem kastély felé veszi az irányt. FEkete csukja van rajta fekete köpenybe burkolódzik, csak a kardja van nála de most mégse érzi magát veszélybe. Lassan négy év mulva már a harmincas éveibe van már és még mindig nem unja ezt a helyet, bár megtanulta hogy ez a város mindig nyújt valami meglepetést ahogy megy egy fiatalabb lányra lesz figyelmes*~Mit kereshet ilyenkor egyedül itt a parkba?~*gondolkozik elvégre este nem ajánlatos itt lenni bár ahogy elnézi a ruházatát olyan mintha a lány itt élne legalábbis nem merne rá esküdni hogy saját lakása van. Oda megy hozzá*-Szép estét*mondja *-Mit keresel itt ilyenkor?*kérdezi majd körbe néz*-Ez a hely nem éppen a legjobb,*említi meg majd elcsendesül*-A nevem Antony Forswald*mondaj*

* Épp a bejáratot keresi mikor hangot hall és arra fordítva a tekintetét egy csukjás alakot pillant meg fenyegetően tartja felé egyetlen fegyverét és kétkedve nézi bár miután bemutatkozik kicsit mintha lejebb eresztené a botot de látható hogy nem bízik meg benne. Igaz hogy a lány alig múlt tizenhét és az alak, aki hangja alapján férfi bizonyosan jóval erősebb nála, simán legyőzhetné de ő akkor se akarja hagyni magát. *
-Önnek is. * Mondja kicsit barátságtalanul. De nem is tudja hogy igazán mit válaszoljon * -Hazafelé tartok..* Szól szűkszavúan és kürtán, nem biztos hogy tanácsos lenne elmesélni azt hogy a családjával együtt a kastélyban élnek. Bárki lehet ez az alak, jó és rossz egyaránt. *
-Susan Bleeding, és Ön mit keres errefelé? Főleg úgy hogy nem mutatja meg az arcát.* Nos igen barátságosabb lenne ha látná is kivel beszél. *

-Örvendek Susan*A csukja alatt elmosolyodik bár ezt nem lehet látni majd le is dobja. Így meglátszik hogy még fiatal férfi viszont a haja már felvette az őszes inkább szürkés árnyalatot*-Nem rossz szándékkal jöttem*mondja és a kardját is lassan kihúzza a hüvelyéből majd letesz a földre maga mellé, hogy mutassa fegyvertelen majd szemét ujra a lányra emeli*-Haza felé? És merre laksz?*kérdezi közbe már fel is mérte a lányt és magába bizton állítja hogy valahol a közelbe lehet bár hogy hol azt még nem tudja, de nem is faggatózik inkább válaszol lágy hangon a lány kérdésére*-Hogy én? Csak bejöttem a városba, kicsit körül nézni, régóta nem voltam már itt. Messziről Port Halwir kikötőjétől jöttem erre. Az olyan két napi járőföld innen*meséli közbe leül a földre és karjait össze fűzi*-Tudod az óceánon van egy kis sziget. Ott élek, messze mindentől a Grincore kiképzőbe. Mert tanár lennék*meséli lágy hangon amit erősen vízhangoznak vissaz a falak, bár ez őt nem zavarja mégis olyan kcisit különös élményt nyújt*-És mit keres egy ijfu lány erre felé azon kívül hogy hazafelé tart?*kérdezi közbe már egy kissebb mosoly is megjelenik az arcán*

* Kicsit meglepődik a férfi viselkedésén de mostg már úgy tartja magánál a botot mint eddig mikor sétált. Igaz most hogy látta a kardot tényleg semmi esélye nem lett volna vele szemben, furcsálja a viselkedését és a faját is egy ideig el is nézi majjd mikor észbe kap hogy elbambult a hajszínén inkább gyorsan válaszol most már barátságosan.*
-Itt a szellemkastélyban. * Mondja, és fejével az építmény felé bök. Végülis csak nem származhat belőle baj mert emberrel áll szembe nem pedig angyalal legyen az bármilyen is, hisz egykor fehérek voltak a bukottak is. Mivel leült a férfi, de a lány nem akar mert így is elég piszkos és a víznek hiján vannak, ezért ő csak legugol elé. Kicsit még gyermekies hangja van de érezni benne azt a komoly felhangot amit az életnek köszönhet. Hisz az sokmindenre megtanította*
-Ne haragudjon de egy szavát se értem, mi az a Grincore? * Mondja mert ő nem igazán tud sokat a Világrol, azt se tudja hol születettt annyi biztos hogy nem itt mert az apja néha emlegette hogy: "Vissza kellene menünk, ez a hely is éppen annyira biztonságos." *
-Anyám beszélt nekem sokmindenről de ezekről a helyekről nem. * Kicsit mintha szégyelné tudatlanságát de nincs mit tenni, ő csak azt a környezetet ismeri ahol felnött és a ez itt. Pár pillanat után kicsit amolyan mentőövként hogy nem annyira buta hozzáteszi lelkesen. *
-De az óceánról már hallottam.

*Fejét a kastély felé irányítja majd bólint*-Érdekes hely én már jártam bent valamikor nagyon régen, volt talán már húsz éve is de nem nagyon emlékszem mien volt. RÉgebben csak pár sráccal lógtunk arra, valahogy mindig kiváncsiságot keltett bennünk hogy milyen lehet ez a vidámpark. Már akkor sem volt itt nagyon semmi, bár voltak korszakai amikor megnyitott aztán megint bezárt, fogalmam sincs hogy miért*Ossza meg Susan.al a gondolatait, majd a kérdésére felkapja a fejét*-Hogy a Grincore? Az egy iskola. Jobban szólva egy kiképző. Tudod fiatalokat oktatunk ott ki a való életre, mostnába elég sok minden történik itt*mondja bár ő nem, hisz se angyalba se más lényekbe amikkel kiskorába ijesztegették a szülei. viszont az Irrivitumot most elhalgatja jobb ha ember még nem tudja mi forog körülötte, addig is legyen ez csak az ő dolguk*~ bár ha a lány jelentkezni akar....~*gondolkozik bár nem hiszi*-A szüleid merre vannak?*kérdezi miközbe az eget fürkészi*-az óceán nagyon szép bár magam is csak kis részét jártam meg. Van az iskolának egy nagyobb hajója annak a segítségével utazunk a szigetről ide erre a kontinensre*meséli a lánynak közbe kinyújtóztatja elnyűtt végtagjait mostanáb már hiányzik neki az edzés, majd hirtelen feltesz egy ujjabb kérdést*-Szerintem bent a városba biztonságosabb. Errefelé csak kevés ember jár ha valami történik nem biztos hogy meghallják.*mondja*

* Hát a kastély tényleg nem annyira jó otthonak mint amilyen egy ház lehetne de errefelé nincs annyi támadás és könnyű elbujni a kastély zugaiban még akkor is ha valamelyik faj képviselője errefelé jár.*
-Arrol hallotam hogy van egy város valahol, egy testvérpár mesélt róla mikor még a park északibb részén egy bódéban laktak. Egy nap elindultak hogy megkeressék és nem tudok roluk azóta semmit. Nagyon kevés dolgot tudok arról mi van messze, csak ezt a védéket ismerem. * Vallja be hiszen számára nehezen elképzelhető hogy bármiféle biztonságos hely létezhet ezért nem is hitte el amit a testvérpár állított de a szíve mélyén remélte hogy igaz lehet. Viszont akkor már visszajöttek volna. *
-Apám háromévvel ezelött halt meg, anyám és egy öcsém van. Velük élek itt, de a testvérem beteg. Ennivalóért voltam a környéken. * Mondja el nagy vonalakban a heyzetüket feláll és a kastély felé indul. Már elég késő van ahoz hogy itt kint maradjanak, az éjszaka lényei erre is járhatnak akár. *
-Inkább bent folytassuk a beszélgetést.* Azzal bemegy a kastélyba. *

*Feláll madj bólint közbe tüzetesen végig hallgatja a lányt majd miközbe beérnek ő is beszélni kezd*-Az igazat megvallva ez már a város határvidéke úgy fél órára max talán egy két órára van innen a városközpont. Az valamivel biztonságosabb bár....*mondja és egy ideig nem fejezi be végül mégiscsak rászánja magát*-Az sem annyira. Most mindenkinek jobb ha éjszak több zárral is felszereli az ajtót. Ki tudja mi vár oda kint*mondja hangja kicsit sötétre sikeredett dehát ez az igazság. Freyya sosem volt egy szép hely, most meg egyenesen veszélyes*-mostanába sok ember tűnik el a városról és környékéről és igazábol nem tudjuk hova kerülnek. Egy ismerősöm mesélte. Frank YoudWood aki a Grincore felvételizését intézi a városközpontba. *megrázza a fejét inkább nem is akar gondolni az ilyesmire, majd felteszi a kérdést amit már ezelőtt is fel akart*-És mihez kezdesz az életeddel?*kérdezi majd miután a lány válaszol ő tovább folytatja.*-Az iskolánkba befogadunk ilyen embereket főleg azért mert talán nektek kéne a legjobban megtanulni hogy védekezzetek s a végén pénzkeresetnek sem lesz rossz. Eggyelőre 4 szak fut az iskolába én vezetem az eggyiket*meséli *-Ha érdekel a dolog akkor talán tudnák segíteni. Tandíjat természetesen nem kell fizetni az egész ingyenes lenne. CSak a dolog hátulütője hogy messze van*mondja*

*Ahogy befelé haladnak hallgatja a férfit és elgondolkodik az ajánlatán, mert tényleg jó lenne de ennek ellenére fél is. Mert egy teljesen ismeretlen környezetbe kerülne, meg azért a részleteket is tisztázni kellene.*
-Sehol sem biztonságos. De itt van egy egészen rejtett zug. Az egyik beszegelt ajtót ki lehet nyitni, és a mögötte lévő falat ha ügyes az ember el tudja fordítani, ott van egy kisebb szoba.* Mondja mert ő nem a zárakkal bíbelődik csak kihasználták az egyik raktárat. Eddig nem volt gond, remélhetőleg ez után sem lesz. *
-Nem valami nagy hely, de buvóhelynek remek. * Hangja kicsit halkabbra vette az eddiginél hiszen ha olyanok is meghallják akiknek nem kellene akkor könnyen kalamajkába keveredhetnek. *
-Nem tudom, egyenlőre az életcélom az hogy megvédjem a családom. * Komoly és megfontolt válaz de hát nem tud igazán mit mondani erre, és igazából nem is meri gondolatait szavakká formálni. Haladnak még egy kicsit míg végülis bizonytalanul belekezd. *
-És jöhetne az öcsém és anyám is? Lenne hely ahol élhetnek? Vagy csak ez az iskola?* Lehet elég bután hangzik de biztos akar lenni a dologban még mielött belegyezik tudatlanul. Ám ez egy nagyon jó esély a számára és nagy rá az esély hogy ígyis úgyis elfogadja.*
-Érdekel csak...* Nem is tudja pontosan hogan is fejeze be a mondatot *

*Ő is lejjebb veszi a hangját nem akar zavarni, közbe végig hallgatja a lányt*-Hát szép cél hogy megvédd azokat akiket szeretsz*mondja majd pillanatnyi szünetet tart*-De ahhoz tudás is kell. Nem lehet tudni milyen emberrel találkozol. sok mostanába a gonoszság. És ahol én tanítók ezellen tanít meg védekezni*mondja bár nem mondja az Irrivitum szövetségét ezt elég lesz majd csak később amikor ott lesz már az iskolába de nem akarja kénszeríteni is. A családra megrázza a fejét de elmosolyodik*-Sajnos nem jöhetnek de az iskolának van egy pár üres háza itt kint New Freyya lakó negyedébe. Szerintem ott elszállásólhatnánk őket. A diákok minden hétvégén haza jöhetnek. Péntektől hétfőig kimenő van. Így még látogatni is tudnád őket. *mondja majd elővesz egy papírt és egy kulcsot. Ez a 65.ház kulcsa. Nem túl nagy de a családod kényelmesen elfér benne*mondja majd a papírt is átnyujtaj amire egy címet firkantott és egy kissebb jelöléssel is ellátta hogy a lány ne tévedjen el. Ez pedig a felvételiző helye, innen egy órára a belváros szélén. Ki van irva hogy Grincore felvételiző irodája. Menj be, ott keresd meg Frank Youdwood-ot. És add át neki ezt a papírt. Utána ő eligazít a kikötőhöz ahonna negy hajó az iskolába visz*mondja az instrukciókat*-Ott majd találkozunk. Addig is midnen jót és ha rám hallgatsz a családodat legkésőbb holnap kivezeted a városba a házba amihez a kulcsot adtam*mondja majdelmosolyodik*-Én viszont most megyek mert még sok dolgom van. Később találkozunk ha rászánod magad hogy gyere. De a legfontosabb Frank-et keresd meg majd ő útba igazít*mondja majd biccent a lány felé. Árnyékja eltűnik kimegy a kastélyból s a földről felvéve a kardját eltűnik az éjszakába*

*Bizonytalan kicsit a dologban de minedenesetre ez egy nagyon jó lehetőség arra hogy viszonylag biztonságban tudja a szereteit. Ő csak egy egyszerű lány aki eddig kevés jót élt meg annál több roszat és borzalmat látott. *
-Ezzel tisztában vagyok, de bizonytalan is. * Mondja majd megáll, már nincs messze az a hely amiről beszélt, igazából nem nagyonmeri elvinni oda a férfit. Átveszi a kulcsot és a papírt végighalgatja és aztán válaszol. *
-Mindent nagyon köszönök, ha nem bánja a házat kihasználom, de az ajánlatát még átgondolom.* Mondja hálás hangon és kicsit vár majd miután eltünik az alakja is elindul hogy a családjáho megérkezzen. Lehetséges hogy elmegy azen még tényleg gondolkodnia kell nem sokat tud, mert a városban sose járt. Vagyis azt tudja hogy tíz éves volt mikor ide jöttek a parkba. Azelöttről nincs emléke, fogalma sincsen hogy miért... *

*Mostanra már kicsit múlt az émelygés, de a rothadó arc láttán felfordult a gyomra. Nincs baja a hullákkal, még azokkal sem, amelyek oszladoznak, de ahhoz nincs hozzászokva, hogy egy élő ember kezd rohadni. Nekitámasztja egyik kezét a kerítésnek, kicsit előre hajol, másik kezét a gyomrára teszi és így áll egy darabig. Kezd rendbejönni, de a szavakon még mindig gondolkozik, amiket a félhulla mondott.* ~Sötét árny?~ *Ez is jól hangzik, de azért nem biztos, hogy olyan jó lenne találkozni vele. Ennek ellenére elindul a vidámpark kapuja felé. Elég leromlott állapotban van, már a kassza helyén is csak egy düledező kis viskó áll. Továbbhalad és észreveszi a két főattrakciót: az óriáskereket meg a hullámvasutat. Azokat legszívesebben távolról elkerülné, mert a fadarabok már korhadnak és látszólag egy könnyed széllökéstől leeshetnek bármikor. Mégis valami vonzza Salvadort. Elindul az óriáskerék felé, vészesen imbolyognak a kis ülések. A férfi keze köpenye alatt önkéntelenül is az egyik saira siklik, hogy bármikor tudjon védekezni, ha valami nemkívánatos lény vagy alak közeledne felé.*

*A vidámpar olyan mint mindig sötét és csendes. Természet ellenesen csendes akárcsak mintha a halál járna az itteni vidkók és egyébb szerkezetek között. Ha az ember elsétáll erre az épületek magas gótikus alakja mint ezernyi szem az ablakokbol úgy figyelnek, különös érzése lehet az embernek e kietlen mégis valamitől félelmet keltő helyen. Amikor SAlvador eléri az óriás kereket, azoknak tartó lécei lopva megcsikorognak, ki tudja lehet csak a szél elvégre ha az ember megáll érezheti a lágy szellőt amint megsimagatja az arcát, és ilyenkor olyan hangokat is hallhat amit lehet más állapotba nem is. Mintha ezernyi kis talpak csoszogása hallatszana, egyszer közel egyszer távol messze a kerítés mögötti bozótosba. Ha Salvador végig néz villódzó szemeket is láthat , valószínüleg csak az állatok. VAgy valami más? Ki tudja de érdekes érzést kellt az emberbe.Ha az ember jól körbe néz az óriáskeréktől pár méterre talán az óriás körhinta vonalába egy kis apróságra figyelhet fel. Egy aprócsaka vértócsára ami bizony minél jobban halad előre egyenesen a kísértet kastély felé egyre nagyobb nyomot hagyva*

*A természetellenes csend feltűnik neki, de úgy gondolja, hogy itt talán ez a megszokott. Nagyon régen nem járt errefelé, mikor még kicsi volt, egyszer eljöttek ide, de nem maradtak szép emlékek e helyről. A csikorgó óriáskerék hallatán hátrál egy lépést, még nem áll szándékában meghalni, de ez könnyen bekövetkezhet, ha nem elég óvatos. Hosszú ideig némán áll és figyeli a környéket, ezért a talpak csoszogását meg a villanó szempárakat is észreveszi. Egyre kellemetlenebb érzés keríti hatalmába, melyet egyesek talán félelemnek neveznének. Kezével msot már erősen megmarkoolja a jobb combjára erősített sait és ki is húzza bőrtokjából. Maga előtt tartva halad tovább. Nem tudja, hogy merre kéne indulnia, a sötétben nem is lát túl jól, csak a hold ad némi világot. Elindul a hullámvasút felé, ami nincs túl távol, de valami a visszafordulásra készteti és teljesen az ellenkező irányba indul. Talán ez a belső hang nem véletlenül irányítja a körhinta felé. Menet közben valami vörösen csillogó tócsát vesz észre. Félelmén ismét a kíváncsiság győz, akárcsak gyerekkorában és elindul felé. Amikor eléri azt, jobb térdét leteszi a földre, a balt csak behajlítja. Közelebb hajol, hogy alaposabban szemügyre vegye a tócsát és azt tapasztalja, hogy az bizony vér. Felnéz és egyre több vért pillant meg a kísértetkastély irányába. Ismét feláll és elindul a nyomon. Úgy érzi, hogy talált valamit, csak abban már nem biztos, hogy túléli. Halad előre a kísértetkastély felé és amikor eléri, felnéz a hatalmas gótikus épületre. Nyel egyet, majd lenyomja a kilincset és belép.*